Ez a program emailben elküldi a cikk címét és bevezetőjét, önnek csak a címzett e-mail címét kell megadnia.
Pár soros megjegyzést is mellékelhet az üzenethez a “Megjegyzés” rovatban.

A tervek szerint jövőre megszűnik az önálló nyugdíjjárulék, a munkavállalókat terhelő járulékokat összevonnák egy közös új járulék-fajtává. Mi értelme ennek és milyen következményei lehetnek az intézkedésnek? Ezt járja körbe Farkas András nyugdíjszakértő.

A 2019. május 30-án közzétett kormányzati gazdaságvédelmi akcióterv 3. pontja szerint 2020. január 1-jétől az adórendszer töredezettsége csökkenni fog,  a nyugdíjjárulék (10 százalék), a természetbeni egészségbiztosítási járulék (4 százalék), a pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3 százalék) és a munkaerő-piaci járulék (1,5 százalék) helyett a jövő évtől egységes járulék (18,5 százalék) jelenik meg az adórendszerben – olvasható a nyugdijguru.hu-n.Mivel a nyugdíj összege a járulékalapot képező keresetekből számított nettó havi életpálya átlagkereset és az igazoltan megszerzett szolgálati idő egész években mért hossza által meghatározott százalékos nyugdíjszorzótól függ, a nyugdíjjárulék mértéke vagy összege nem releváns a nyugdíjszámítás során.Más kérdés, hogy a nyugdíjrendszerbe vetett bizalmat csökkentheti, hiszen emiatt sokan úgy vélhetik, hogy tovább csökken a nyugdíjrendszer (és a többi nagy állami újraelosztó rendszer) átláthatósága, ellenőrizhetősége és kiszámíthatósága.A szociális hozzájárulási adót az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott arányban kell szétosztani a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap között, így sokan tartanak attól, hogy megszűnt a nyugdíjbiztosítási bevételek egyértelmű biztonsága, hiszen a törvényhozó a szociális hozzájárulási adókból származó bevételt a nyugdíjak és az egészségbiztosítási ellátások finanszírozásán kívül akár más célokra is fordíthatja.A 2020-ra vonatkozó költségvetési törvény szerint a foglalkoztatók által 2020. január 1-től fizetett 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adó 2020. október 1-jétől 15,5 százalékra csökkenhet, miközben a szociális hozzájárulási adónak a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető aránya a 2019. évi 70,22 százalékról 2020-ra 71,63 százalékra növekszik (a többi az Egészségbiztosítási Alapot illeti, vagyis a Foglalkoztatási Alapba nem kerül ezekben az években a szocho-ból). A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeinek döntő hányadát a szociális hozzájárulási adónak az Alapot megillető része, valamint a biztosítottak által fizetett egyéni nyugdíjjárulék összege képezi. Ez az egyszerű összefüggés válhat sokkal bonyolultabbá, ha megszűnik az egyes járuléknemek – így a nyugdíjjárulék – önállósága.


Source link

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük