A kormány a fejlesztéssel azt kívánta elérni, hogy az államigazgatáson belül a papíralapú ügyiratkezelést elektronikus ügyiratkezelés váltsa fel. Ennek érdekében a különböző minisztériumok, állami hivatalok közötti aktamozgást folyamatosan digitalizálni kellett. A KÉR az ügyiratok elektronikus érkeztetését oldotta volna meg – írja a Jelen cikkében.Az érkeztető központot kihelyezték egy agglomerációs településre, ezért oda kellett kiszállítani az összes papíralapú hivatalos küldeményt, hogy beszkenneljék és ezzel hitelesítsék őket. Az ötlet azonban életszerűtlen volt, végül az történt, amit a hozzáértők jósoltak: az apparátus a megszokott módon folytatta a papíralapú ügyiratkezelést.

A rendszer kialakításáról egy 2014-es kormányhatározat rendelkezett. Az informatikai fejlesztés bruttó 600 millió forintba, a rendszer kiépítéséhez szükséges építési beruházás további 400 millióba került. A KÉR 2016-ban lépett működésbe az államigazgatási szerveknél. 2016 és 2019 között a rendszer működtetése nagyságrendileg évi 2,4 milliárd forintba került, 2020-ban 1,3 milliárdot költöttek rá. Ebben az évben eddig 1,77 milliárd forintba került.A KÉR megszüntetéséről szóló kormányhatározat tehát közel 14 milliárd adóforintot dobott a kukába – jegyzi meg a cikk szerzője.A Belügyminisztérium a KÉR megszüntetését a papíralapú küldemények számának csökkenésével indokolta, valamint azzal, hogy “a közigazgatási szereplőknél bekövetkezett informatikai fejlesztésekkel lehetővé vált a központi érkeztetés helyett helyben, a címzett szervezetnél való hiteles elektronikus másolat készítése a beérkező papír alapú küldeményről” – válaszolta a tárca a lap kérdésére.


Source link

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.